Az ember átlagosan naponta 10.000-20.000 liter levegőt lélegez be és a belélegzett levegő nagy része beltéri környezetből származik.
Beltéri levegő szennyezés okozza a globális betegségek számának 2,7%-át (Forrás: Global Health Risks – Mortality and burden of disease attributable to selected major risks WHO, 2009).
Egyes európai országokban a családok 20-30%-ánál vannak problémák a páratartalommal, ennek következtében a légzőszervi rendellenességek kockázata 50%-kal, a gyermekkori asztma kialakulásának kockázata 13%-kal nagyobb.(Forrás: World Health Organization 2009).
Az épületekkel kapcsolatos betegségek nagy hatást gyakorolnak az egészségre, különösen jellemzőek az allergiás légúti betegségek, melyeknek gyakorisága egyre jobban növekszik Európa szerte. Az asztma az európai felnőtt lakosság 3-8%-át érinti, míg a gyermekek körében ez a szám ennél is magasabb.
Európában az emberek idejük közel 90%-át zárt terekben töltik.
A COVID-19 koronavírus által 2020-ban okozott egészségügyi vészhelyzet megkívánta a beltéri levegőminőségre vonatkozó protokollok felülvizsgálatát. Felgyorsította a szükséges változtatások kivitelezését, azokban az épületekben ahol ezt a tényezőt a tervezésekor figyelmen hagyták. Felvetődik a felelősség kérdése a belső levegőminőség fontosságának kezelése kapcsán egy ilyen méretű világjárvány megelőzése, illetve a terjedés mértékének csökkenése érdekében.
A betegség elleni küzdelmet az orvostudományra bízzák, de mi is segíthetünk különböző óvintézkedések betartásával, mint környezetünk tisztítása, fertőtlenítése és szennyezésének megelőzése.
Egy Olaszországban kiadott publikáció szerint, mely a belső környezet fertőzésének megelőzéséről és kezeléséről számol be:
A többfunkciós és sok embert tömörítő épületekben és helyeken (mint társasházi lakások, irodák, egészségügyi létesítmények, gyógyszertárak, bankok, postahivatalok, bevásárlóközpontok, repterek, közlekedési állomások és eszközök), szorgalmazni kell a járványügyi megelőző magatartások és óvintézkedéseket megfelelő szintű betartatását.
Egy környezetvédelemmel foglalkozó olasz társaság (Sima) bejelentette, hogy SARS-Cov-2 koronavírust találtak a szálló porban (PM). A részecskék nyomon követése a városokban a járvány korai felismerésének indikátorai lehetnek.
A szálló por a légkörben lebegő, nagyon finom porok összefoglaló megnevezése, melyek mérete néhány nanométertől 500 mikronig terjedhet.
A testre és a környezetre gyakorolt káros hatásának mértéke a kémiai összetételétől függ. Ha a részecskék a légzőrendszerbe jutnak, a vírusok és baktériumok továbbterjedése mellett akár daganatos elváltozásokat is okozhatnak. Zavarják a növények fotoszintézisét, korrodálják az épületeket, csökkentik az anyagok tartósságát.
Egy épület megtervezésénél nem a külsőség a legfontosabb. Mégis elveszett az alapvető szempont, az emberek életének minősége. Az épületek arra hivatottak, hogy bennük éljünk. Hatalmas hiba elfelejteni a napi takarítás fontosságát és az egészség védelmében betöltött szerepét.