Az életminőség növelésére és a környezet fenntarthatóságára irányuló vágyakkal párhuzamosan gondolkozunk kell, a levegőminőség javításának problémáján abban a környezetben, amelyben élünk és dolgozunk.
Ugyanúgy, ahogy a kültéri a levegő, a beltéri levegő is szennyezett az otthonokban, irodákban, boltokban és bevásárlóközpontokban. Van egy másfajta beltéri szennyezés is, amely az ipari munkahelyekre vonatkozik, azonban ezt külön törvények szabályozzák.
Itt azonban az alábbiakkal foglalkozunk: lakások, házak, kereskedelmi egységek és középületek beltéri szennyezésével.
A világ népességét érintő krónikus betegségek közül a légzőszervi megbetegedések, ezen belül az asztma és az allergia krónikus esetei magas számban vannak jelen, és az előrejelzések szerint az elkövetkező években növekedni fognak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az említett betegségek gyakoriságának növekedése összefüggésben van az életmód változásával, az urbanizációval és a nyugati lakosság növekvő tendenciájával, azzal kapcsolatban, hogy zárt (beltéri), rosszul szellőző környezetben töltik idejük nagy részét, meleg-párás mikroklímákkal és magas szintű vegyi szennyező anyagok és allergének jelenlétével.
Az elmúlt évtizedekben a tudományos világ figyelme különösen a zárt (beltéri) környezetek levegőminőségével és az egyre nagyobb érzékenységgel kapcsolatos problémákra irányult,és tudatosság alakult ki az egészségügyi problémák és a zárt terek tipikus kényelmével kapcsolatban. Különösen érdekes és fontos társadalmi jelentőséggel bíró téma a beltéri levegőminőség és az emberek légzőszervi egészsége közötti kapcsolat, különösen azoknál, akik sok időt töltenek zárt terekben, pl. otthonukban vagy szabadidő, tanulás, munka és közlekedés céljából.
Valójában a légzőrendszer a különféle beltéri szennyeződések bejárati ajtaja. Ezek elsősorban égéstermékek, bio-aerosol szerek , biológiai anyagok (vírusok, baktériumok, gombák, háziállatok szőrének és nyálának származékai stb.), illékony szerves vegyületek (VOC), például radon (és bomlásának termékei) valamint szén-monoxid.
A szennyező anyagok általában olyan koncentrációban vannak jelen a beltéri levegőben, hogy bár nem okoznak rögtön észrevehető, akut hatásokat, mégis negatív hatást gyakorolnak az emberi jólétre és egészségre, különösen, ha hosszabb szennyeződésnek való kitettségről van szó.
A szennyező anyagok összetett keverékei, még alacsony koncentrációban is, idővel káros hatásokat okozhatnak az erre fogékony emberek szervezetben: különösen gyermekek, várandósok, idős emberek, asztmában, légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők körében.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (www.eea.europa.eu) kimutatta, hogy a beltéri szennyezettség mértékét a következők befolyásolják:
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség beismerte, hogy a múltban a zárt terekben lévő légszennyezés kérdésére sokkal kevesebb figyelmet fordítottak, mint a szabad terek levegőszennyezésének kérdésére.
Az elmúlt években azonban egyre nyilvánvalóbbak azok a fenyegetések, amelyeket a zárt környezetben a légszennyezésnek való kitettség jelent.
Mindezen szennyező források aláássák azoknak az épületeknek az egészségét, amelyekben ma életünk mintegy 90% -át töltjük
Aki olyan épületeben él, ahol a beltéri levegő minősége az átlagosnál rosszabb, megfigyelheti az SBS-hez (Beteg Épület Szindróma) hasonló töneteket tapasztalhat, mint a:
Ez az állapot ezeknél az emberek az épület elhagyása után lassan javulni kezd.
A szerves porból származó toxikus szindróma (toxinláz) akkor következik be, ha a beltéri levegőben túl nagy koncentrációban vannak jelen gombák, a biológiai anyagok például a szennyezett párásító rendszerek miatt.
A tünetek hasonlóak az influenza tüneteihez és pár órával a szennyezésnek való kitettség után jelentkeznek (láz, rossz közérzet, nehézkes levegővétel). A tünetek előjöhetnek 4-8 órával a szennyezett környezetbe való visszatérés után, de néhány napos környezetváltás esetén egy hét alatt elmúlhatnak.
A kívülről jövő allergiás aveolitis visszatérő tüdőgyulladással vagy légszomjjal jár, melyek szintén influenza szerű tünetekhez kapcsolódnak.
A betegség gyulladásos reakcióként alakul ki az allergén jelenléte miatt a hörgőkben és a tüdőben. Zárt környezetben fordulhat elő, ahol a szellőztető rendszereket olyan anyagok szennyezik, mint az atkák, gombák és baktériumok.
A faporoknak való kitettség is lehet a toxikus szerves por szindróma (ODTS) okozója.
A többszörös kémiai túlérzékenység (MCS) vagy idiotópiás környezeti intolerancia (IEI) egy krónikus rendellenesség. Az egyén a kémiai anyagok felvételével szemben érzékenyebb, amelyeket általában mások tolerálnak, valamint más betegség kizárhatósága mellett tüneteket produkálnak.
A tünetek általában környezeti anyagoknak való egyszeri vagy folyamatos kitettség hatására jelennek meg, gyakran egy vagy több szag érzékeléseként. Azonban a tünetek és a kitettség közötti összefüggést néha nem lehet ellenőrizni. Ezen betegség létezése és meghatározása tudományos szinten széles körű vita tárgya. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre biztos referenciák a betegség diagnosztizálására.
A tünetek, melyek elmúlnak az adott kémiai anyag eltávolítását követően, számos szervet érintenek és rendellenességeket okoznak. Leggyakrabban az idegrendszert érintik és legalább egy másik szervet vagy szervrendszert.
A kimenetelek különféle súlyosságúak lehetnek, a rossz és kellemetlen közérzettől egészen az életminőség súlyos romlásáig.
Az MCS tünetei:
Más feltevések szerint a betegséget és tüneteit a stressz okozta rendellenességek jellemzik,az azonnali veszély érzékelés az ismeretlen anyagoknak való kitettség miatt ( vagy ez egy összetett pszichoszomatikus probléma). Egyes szerzők megkérdőjelezik a betegség létezését.
