A legtöbb meglévő épület szennyező anyagokat tartalmaz és kibocsát a környezetbe.
Az életminőség növelésére és a környezet fenntarthatóságára irányuló vágyakkal párhuzamosan gondolkodunk kell a levegőminőség javításának problémáján abban a környezetben, amelyben élünk és dolgozunk.
Ugyanúgy, ahogy a kültéri a levegő, a beltéri levegő is szennyezett az otthonokban, irodáklban, boltokban és bevásárlóközpontokban. Van egy másfajta beltéri szennyezés is, amely az ipari munkahelyekre vonatkozik, azonban ezt külön törvények szabályozzák.
Itt azonban az alábbiakkal foglalkozunk: lakások, házak, kereskedelmi egységek és középületek beltéri szennyezésével.
Olvasson tovább és tudjon meg többet a belső levegőszennyezés okozta problémákról és betegségekről.
A világ népességét érintő krónikus betegségek közül a légzőszervi megbetegedések, ezen belül az asztma és az allergia krónikus esetei magas számban vannak jelen, és az előrejelzések szerint az elkövetkező években növekedni fognak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az említett betegségek gyakoriságának növekedése összefüggésben van az életmód változásával, az urbanizációval és a nyugati lakosság növekvő tendenciájával, azzal kapcsolatban, hogy zárt (beltéri), rosszul szellőző környezetben töltik idejük nagy részet, meleg-párás mikroklímákkal és magas szintű vegyi szennyező anyagok és allergének jelenlétével. Az elmúlt évtizedekben a tudományos világ figyelme különösen a zárt (beltéri) környezetek levegőminőségével és az egyre nagyobb érzékenységgel kapcsolatos problémákra irányult,
és tudatosság alakult ki az egészségügyi problémák és a zárt terek tipikus kényelmével kapcsolatban. Különösen érdekes és fontos társadalmi jelentőséggel bíró téma a beltéri levegőminőség és az emberek légzőszervi egészsége közötti kapcsolat, különösen azoknál, akik sok időt töltenek zárt terekben, pl. othhonukban vagy szabadidő, tanulás, munka és közlekedés céljából. Valójában a légzőrendszer a különféle beltéri szennyeződések bejárati ajtaja. Ezek elsősorban égéstermékek, bioaerosol szerek , biológiai anyagaok (vírusok, baktériumok, gombák, háziállatok szőrének és nyálának származékai stb.), illékony szerves vegyületek (VOC), például radon (és bomlásának termékei) valamint szén-monoxid.
A szennyező anyagok általában olyan koncentrációban vannak jelen a beltéri levegőben, hogy bár nem okoznak rögtön észrevehető, akut hatásokat, mégis negatív hatást gyakorolnak az emberi jólétre és egészségre, különösen, ha hosszabb szennyeződésnek való kitettségről van szó.
A szennyező anyagok összetett keverékei, még alacsony koncentrációban is, idővel káros hatásokat okozhatnak az erre fogékony emberek szervezetben: különösen gyermekek, várandósok, idős emberek, asztmában, légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők körében.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (www.eea.europa.eu) kimutatta, hogy a beltéri szennyezettség mértékét a következők befolyásolják:
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség beismerte, hogy a múltban a zárt térekben lévő légszennyezés kérdésére sokkal kevesebb figyelmet fordítottak, mint a szabad terek levegőszennyezésének kérdésére.
Az elmúlt években azonban egyre nyilvánvalóbbak azok a fenyegetések, amelyeket a zárt környezetben a légszennyezésnek való kitettség jelent.
Mindezen szennyező források aláássák azoknak az épületeknek az egészségét, amelyekben ma életünk mintegy 90% -át töltjük
Aki olyan épületeben él, ahol a beltéri levegő minősége az átlagosnál rosszabb, megfigyelheti az SBS-hez (Beteg Épület Szindróma) hasonló töneteket tapasztalhat, mint a:
Ez az állapot ezekél az emberek az épület elhagyása után lassan javulni kezd.
A szerves porból származó toxikus szindróma (toxinláz) akkor következik be, ha a beltéri levegőben túl nagy koncentrációban vannak jelen gombák, a biológiai anyagok például a szennyezett párásító rendszerek miatt.
A tünetek hasonlóak az influenza tüneteihez és pár órával a szennyezésnek való kitettség után jelentkeznek (láz, rossz közérzet, nehézkes levegővétel). A tünetek előjöhetnek 4-8 órával a szennyezett környezetbe való visszatérés után, de néhány napos környezetváltás esetén egy hét alatt elmúlhatnak.
A kívülről jövő allergiás aveolitis visszatérő tüdőgyulladással vagy légszomjjal jár, melyek szintén influenza szerű tünetekhez kapcsolódnak.
A betegség gyulladásos reakcióként alakul ki az allergén jelenléte miatt a hörgőkben és a tüdőben. Zárt környezetben fordulhat elő, ahol a szellőztető rendszereket olyan anyagok szennyezik, mint az atkák, gombák és baktériumok.
A faporoknak való kitettség, a toxikus szerves por szindróma (ODTS) okozója lehet.
A többszörös kémiai túlérzékenység (MCS) vagy idiotópiás környezeti intolerancia (IEI) egy krónikus rendellenesség. Az egyén a kémiai anyagok felvételével szemben érzékenyebb, amelyeket általában mások tolerálnak, valamint más betegség kizárhatósága mellett tüneteket produkálnak.
A tünetek általában környezeti anyagoknak való egyszeri vagy folyamatos kitettség hatására jelennek meg, gyakran egy vagy több szag érzékeléseként. Azonban a tünetek és a kitettség közötti összefüggést néha nem lehet ellenőrizni. Ezen betegség létezése és meghatározása tudományos szinten széles körű vita tárgya. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre biztos referenciák a betegség diagnosztizálására.
A tünetek, melyek elmúlnak az adott kémiai anyag eltávolítását követően, számos szervet érintenek és rendellenességeket okoznak. Leggyakrabban az idegrendszert érintik és legalább egy másik szervet vagy szervrendszert.
A kimenetelek különféle súlyosságúak lehetnek, a rossz és kellemetlen közérzettől egészen az életminőség súlyos romlásáig.
Más feltevések szerint a betegséget és tüneteit a stressz okozta rendellenességek jellemzik,az azonnali veszély érzékelés az ismeretlen anyagoknak való kitettség miatt ( vagy ez egy összetett pszichoszomatikus probléma).
Egyes szerzők megkérdőjelezik a betegség létezését.
A világ népességét érintő krónikus betegségek közül a légzőszervi megbetegedések, ezen belül az asztma és az allergia krónikus esetei magas számban vannak jelen, és az előrejelzések szerint az elkövetkező években növekedni fognak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az említett betegségek gyakoriságának növekedése összefüggésben van az életmód változásával, az urbanizációval és a nyugati lakosság növekvő tendenciájával, azzal kapcsolatban, hogy zárt (beltéri), rosszul szellőző környezetben töltik idejük nagy részet, meleg-párás mikroklímákkal és magas szintű vegyi szennyező anyagok és allergének jelenlétével.
Az elmúlt évtizedekben a tudományos világ figyelme különösen a zárt (beltéri) környezetek levegőminőségével és az egyre nagyobb érzékenységgel kapcsolatos problémákra irányult, és tudatosság alakult ki az egészségügyi problémák és a zárt terek tipikus kényelmével kapcsolatban. Különösen érdekes és fontos társadalmi jelentőséggel bíró téma a beltéri levegőminőség és az emberek légzőszervi egészsége közötti kapcsolat, különösen azoknál, akik sok időt töltenek zárt terekben, pl. othhonukban vagy szabadidő, tanulás, munka és közlekedés céljából.
A szennyező anyagok általában olyan koncentrációban vannak jelen a beltéri levegőben, hogy bár nem okoznak rögtön észrevehető, akut hatásokat, mégis negatív hatást gyakorolnak az emberi jólétre és egészségre, különösen, ha hosszabb szennyeződésnek való kitettségről van szó.
A szennyező anyagok összetett keverékei, még alacsony koncentrációban is, idővel káros hatásokat okozhatnak az erre fogékony emberek szervezetben: különösen gyermekek, várandósok, idős emberek, asztmában, légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők körében.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (www.eea.europa.eu) kimutatta, hogy a beltéri szennyezettség mértékét a következők befolyásolják:
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség beismerte, hogy a múltban a zárt térekben lévő légszennyezés kérdésére sokkal kevesebb figyelmet fordítottak, mint a szabad terek levegőszennyezésének kérdésére.
Az elmúlt években azonban egyre nyilvánvalóbbak azok a fenyegetések, amelyeket a zárt környezetben a légszennyezésnek való kitettség jelent.
Mindezen szennyező források aláássák azoknak az épületeknek az egészségét, amelyekben ma életünk mintegy 90% -át töltjük
Aki olyan épületeben él, ahol a beltéri levegő minősége az átlagosnál rosszabb, megfigyelheti az SBS-hez (Beteg Épület Szindróma) hasonló töneteket tapasztalhat, mint a:
Ez az állapot ezekél az emberek az épület elhagyása után lassan javulni kezd.
A szerves porból származó toxikus szindróma (toxinláz) akkor következik be, ha a beltéri levegőben túl nagy koncentrációban vannak jelen gombák, a biológiai anyagok például a szennyezett párásító rendszerek miatt.
A tünetek hasonlóak az influenza tüneteihez és pár órával a szennyezésnek való kitettség után jelentkeznek (láz, rossz közérzet, nehézkes levegővétel). A tünetek előjöhetnek 4-8 órával a szennyezett környezetbe való visszatérés után, de néhány napos környezetváltás esetén egy hét alatt elmúlhatnak.
A kívülről jövő allergiás aveolitis visszatérő tüdőgyulladással vagy légszomjjal jár, melyek szintén influenza szerű tünetekhez kapcsolódnak.
A betegség gyulladásos reakcióként alakul ki az allergén jelenléte miatt a hörgőkben és a tüdőben. Zárt környezetben fordulhat elő, ahol a szellőztető rendszereket olyan anyagok szennyezik, mint az atkák, gombák és baktériumok.
A faporoknak való kitettség, a toxikus szerves por szindróma (ODTS) okozója lehet.
A többszörös kémiai túlérzékenység (MCS) vagy idiotópiás környezeti intolerancia (IEI) egy krónikus rendellenesség. Az egyén a kémiai anyagok felvételével szemben érzékenyebb, amelyeket általában mások tolerálnak, valamint más betegség kizárhatósága mellett tüneteket produkálnak.
A tünetek általában környezeti anyagoknak való egyszeri vagy folyamatos kitettség hatására jelennek meg, gyakran egy vagy több szag érzékeléseként. Azonban a tünetek és a kitettség közötti összefüggést néha nem lehet ellenőrizni. Ezen betegség létezése és meghatározása tudományos szinten széles körű vita tárgya. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre biztos referenciák a betegség diagnosztizálására.
A tünetek, melyek elmúlnak az adott kémiai anyag eltávolítását követően, számos szervet érintenek és rendellenességeket okoznak. Leggyakrabban az idegrendszert érintik és legalább egy másik szervet vagy szervrendszert.
A kimenetelek különféle súlyosságúak lehetnek, a rossz és kellemetlen közérzettől egészen az életminőség súlyos romlásáig.
Más feltevések szerint a betegséget és tüneteit a stressz okozta rendellenességek jellemzik,az azonnali veszély érzékelés az ismeretlen anyagoknak való kitettség miatt ( vagy ez egy összetett pszichoszomatikus probléma).
Egyes szerzők megkérdőjelezik a betegség létezését.
Egyszerű és hosszú élettartamú beépített rendszer. Az egyetlen takarítási mód, amely 100%-ban kijuttatja otthonunkból a mikro-port, atkákat, allergéneket, baktériumokat, vírusokat és egyéb szennyező anyagokat.
A központi porszívó rendszer egy beépített csőhálózatból, valamint az ehhez kapcsolódó fali csatlakozókból és a központi porszívó készülékből áll.
Bemutatóterem és raktár
9700, Szombathely Dolgozók útja 1/a.
Tel. +36 30 660 0876
Mob. +36 94 509 209
Email info@sistemair.hu
Bemutatóterem
1087, Budapest Könyves Kálmán krt. 76.
Módusz Irodaház
Tel. +36 30 448 3233
Email budapest@sistemair.hu